Az élet merengve megy tovább, hamarosan megtudjuk ki lesz az USA új elnöke, ami egy hosszas, tudósok, pszichológusok és lélekgyógyászok, netán szociológusok figyelmére méltán igényt tartó, periódus végét jelenti. Van egy érzésem, hogy szopórolleres a dolog, az amcsik túlhúzták magukat. A megtört fehér ember, ugye. Lehetséges, hogy meglesz az első nyilvánvalóan bunkó, elmeroggyant elnök, vagy az első női elnök, akinek e miatt akár még örülhetnék is, de valahogy erős rossz érzéseim vannak vele kapcsolatban is. (Közben az idő kereke nem állt meg, az elmeroggyant győzött a boszorka felett) Mindenképpen történelmi napokat élünk, ezt kedves miniszterelnök urunk is megerősítette, úgyhogy teljesen biztos is vagyok benne. Ami engem illet szeretek történelmi időket élni - hamarosan Barcelonába utazom pontosan 5 óra múlva és gyakorta elfog az elmebaj az örömtől, legalább e téren van valami hepinesz. Az elnök választás kapcsán még egy felhőtlen megfigyelésem volt, a 69 éves Hillary vénséges öregasszony boszorka, míg a 70 éves Donald, hát az egy fess legény, egyes vélemények, kommentek szerint, ennyit a viszonyításokhoz. De legjobban Veles egy macedón városka profitált az egészből, ahol 140 Trumpos hírportált működtetek, ebből élt már az egész város, mindenki álhíreken agyalt, ezen töprengett - #therealamerica #justicefortrump stb, az amerikaiak meg rájártak, mind a mézre. Igaz, egy klikk az 1 cent, vagy ilyesmi, csak arról feledkezett meg a gugli, hogy van a világnak olyan része, ahol ez a tétel is bizony megmozgatja az embereket.
Ebet kutyával kell gyógyítani, mondja a népi bölcsesség, én is arra gondoltam, hogy ismerkedem én tovább, ezt a kis zsákutcát gyorsan felejtsük el. Felpasszoltam magam a netre és igyekeztem boldog lenni, végül is hosszabb szünetet tartottam, hiszen amíg a makettessel bíbelődtem, nem törődtem én mással, szívembe akartam zárni, nem volt kérdéses.
Beugrott tehát egy nyurga fiatalember, nem vacakolt, telefoncsizzunk, találkozzunk! Mondta lelkesen. Oké, én sem mondhatok egyebet, találkozzunk. Most megpróbálom egyszerű szavakkal, bár óhatatlanul némi zaklatottsággal elmesélni a szombati történéseket.
Amikor hívott, úgy tíz körül kicsit kevésbé voltam lelkes, de elszántan találkozni akart. Legyen, legyen, hat órakor a Mamutban, de hívjam ha indulok, mert elmélyülten kell dolgoznia egy angol szövegen. Ó jaj, akkor találkozzunk máskor, elmélyülést én nem szívesen zavarok. De, látni akar és kész, de biztos találkozzunk, ide autózik ha akarom és csodálatos lesz. (ez lett volna a helyes választás, az író utólagos bejegyzése). Felkerekedtem tehát, öt óra fele, felhívtam, hogy indulok, éppen az anyjánál van - mondja, de siet, fut, ott lesz - úgy emlékeztem elmélyülten dolgozik, na mindegy, lehet az anyjánál volt az.
Szép nyugisan közlekedtem, puha sál, zene a fülembe, séta és villamos. Hatkor épp a Széll Kálmán térhez evezek, amikor zörög a telcsi: Gondolom te már ott vagy? mondja. - Miután megbeszéltük, ez nem egy nagy kihívás, igen éppen most szállok le a villamosról. Mert hogy, ő most a Fővám téren van, egy haverját várja, át kell adni egy nagyon fontos anyagot, és akkor kocsiba pattan és már indul is. - Úgy érted, hogy várjak rád fél órát? - kérdeztem, és azt hiszem ez az az állapot, amit a népi egyszerűség gutaütésnek nevez. Hát, nem lesz az fél óra...legfeljebb 25 perc, mert nagyon siet, de ha gondolom szálljak vissza a villamosra és itt zavaros és követhetetlen útvonal tervezés következett, arról hogyan tehetném meg, hogy én valami formában utána száguldok a Fővám térre. Zuhog az eső, jegyeztem meg biztos nem vetted észre, na de ő esernyővel vár. Na, várd csak az anyádat - gondoltam, ritkán vagyok én dühös, de most lehet egy kicsit mégis - és mi van ha addigra az Ecserin leszel? Oda is kövesselek? Ezt nem értette. Hagyjuk, mondtam és elköszöntem. A Mamutban azonmód elfogyasztottam egy csokiöntetes palacsintát, ami még jobban felidegesített, mert eszembe jutott, hogy ez nyilván mind a seggemre rakódik. Ja, még lenyomott egy sms-t: bocsáss meg, nem így akartam...
A horoszkóp szerint szeptember 19.-e óta valami irdatlan szerencse hullámban vagyok, (mi lenne, ha nem, bele se merek gondolni) erre a hétre, kifejezetten azt írta, hogy egy kellemes, mély, érzelmekkel teli kapcsolat kezdetére van kilátás. Igaz nem említette, hogy ez egy férfivel valósulna meg, lehet a székpárnára gondolt, amit a héten vettem magamnak, ide az alkotáshoz. Most megszavazok magamnak egy hosszabb pihenőt, mert agyfaszt kaptam itt már, jönnek az útleírások és hogyan főzzünk akármit posztok.