Legyen már egy kis lírai posztolás is. Ne mindig csak szex, meg erőszak... Előrángatok egy emléket a múltból, teljes mértékben a ti kedvetekért, meg a sajátomért is. Az a baj, hogy az életem egy részét letitkosítottam, mint a kormány a Paksot és csak különleges jelszóval, valamint megfelelő alkoholszint elérésével közelíthető meg, nagyon szigorú eljárás keretében. Ez nem is volna baj, csak hát a gyerekeim is akkor voltak kisgyerekek és rájuk szívesen emlékeznék.
Volt egy régi húsvét, amikor még házban laktam és a gyerekek még kicsi lányok voltak és arra gondoltak, hogy a nyúl tevőlegesen részt vesz ebben a dologban és különböző élelmiszerekkel járja a vidéket és lerak itt, ott csokoládékat, meg hasonlókat. Körülöttünk kert volt, meg mező. Madarak füttyögtek és kék ég lebegett felettünk. Az ünnepnek megfelelően a lányok fűből fészket raktak a nyúlnak,, és várták, hogy mi lesz az eredmény. Sárgarépát és salátalevelet is pakoltunk, hogy kivételesen elégedett legyen és rengeteg mindent hozzon, de legalábbis egy üveg Nutellát, ha lehet, mert azt nagyon szeretjük.
Telt múlt a nap, egy alkalmas pillanatban aztán megraktam a fészket csokival és, hogy valami egyéb is történjen megrágtam a sárgarépát, fele füvet elraktam, illetve szétdobáltam, a salátalevelet széttéptem és felét szintén eltettem. Tombolt a nyúl - gondoltam én. Nem számítottam semmire, kicsit vicces kedvemben voltam, azonban a hatás váratlanul sikeres lett. A gyerek, amikor ezt meglátta, egyszerűen nem volt magánál, leszarta a csokikat, az ajándékot és kizárólag a megrágott répa érdekelte: nála vacsorázott az igazi nyúl! Ennél szebbet elképzelni sem lehet. Megeshet, hogy aznap nem is aludtunk, ki emlékszik már erre, amúgy is az alvás érdekelte legkevésbé a gyerekeimet. Ott járt az igazi nyúl és evett. Én is nagyon elégedett voltam - micsoda egy anya vagyok, így feltudom dobni a gyerekeim hangulatát. Azóta is micsoda anya vagyok, bár mostanában kicsit aggódom, hogy biztos mindent jól csináltam-e...
Volt negatív következménye is az eseménynek, következő évben egy almásládányi zöldséggel vártuk a nyulat. A lány a húgával együtt, meg a kis sámlival odaült a fészek mellé többnapos hidegélelemmel meg kulacsvízzel és várták az igazi nyulat... mert most aztán meg fogják nézni. De, hogy ezt hogyan oldottam meg, már nem emlékszem.
Volt ilyen is. Szép nap mindenkinek.