A gyerek készült a nagy, történelmi felmérőre. Kizárólag zene mellett hajlandó tanulni, így ez elég kemény megpróbáltatás nekem. Ilyen szavakat ismételgetett, hogy antagonidák, szeleukidák, diadokhosz, peripatetikus... Mint igen művelt anya, a gyerekhez fordultam: mi a frász ez te lány? De lehet, hogy még ennél is borzasztóbbat mondtam. Olyan szavakat duruzsolsz, amit én sem igen használok, pedig tettem rá erőfeszítést. Azt mondja: Nagy Sándor bukását követő utódállamok és az ahhoz kapcsolódó idegen szavak. Hogy mi?! Létszükséglet! Ez kell, ez kell, ez nagyon kell. Gyorsan ittam egy pohár hideg vizet és meghoztam a döntést: Most azonnal hagyd abba, megtiltom, hogy ezt a baromságot megtanuld. Ha kell, írok igazolást, a tanár úrnak, hogy én tiltottam meg. Hetedikes. Kérem a jelenlévőket, hogy valamelyik fent említett szóval mondjanak egy példamondatot (Kati keresett telefonon és a szeleukidák iránt érdeklődött, de mondtam neki, hogy elfogyott - ilyesmit, csak aminek van értelme), esetleg idézzenek fel egy életeseményt, fordulatot, ahol ezeket megélték vagy találkoztak vele, netán használták. Eszem megáll. A gyerek érdeklődve fogadta a döntést, bepróbálkozott a matekkal is, reális számok? kérdezte reménykedve. Meg ne próbáld, hogy nem tanulod a matekot! Vannak pillanatok az életben, amikor keménynek kell lenni.
Ha már filozófia, utóbbi idők kedvenc párbeszédét kopiznám ide. A társkeresők sztoikusát, a lélektakarítót, mást ne mondjak spiritcleaner-t, a némberek megvilágosítóját, az aszketizmus csimborasszóját lelhetjük fel ebben a töredékben, pici mártír öntettel. Prófétánk feltételezett életműve az eltévelygett, ámde jámbor asszonyok visszaterelése az élet fehér oldalára, ahol a szüzek és pásztorok vezetik be őket az igaz, megbánó élet és a várható megbocsátás titkába. Másik lehetséges cél, a társkereső oldalak egyneművé tétele, ki tudja, lehet tényleg zavaró ott a nők jelenléte. A beszélgetést hiánytalanul közlöm, minden módosítás nélkül. Nézzük:
10:45:05[férfi] soha sem lesz párod (ezzel az egyszerű gondolattal indít)
10:45:12[férfi] sz.rt sem értek
Bizony ilyen világ van, egyesek fáradságot nem ismerve dolgoznak azon, hogy a nők erkölcsösebbek legyenek és itt most nem a kormányunkra gondolok. Látom őt, amint pásztázza a fertőt, az ismerkedős online oldalakat és minden egyes darab nőnek bemásolja ezt a párbeszédet. Az élet nem könnyű, és még tovább lehet nehezíteni. Remélem egy idő után megtalálja lelki békéjét. Szegény embert vajon mi vitte erre a vehemenciára? Mi lehet küldetése valódi célja? Tűnődve néztem magam elé, hogy most milyen reakciókat kellene mutatnom? Törölni innen magam és a legközelebbi plébánián gyónásra jelentkezni? Netán átkozni a sok eszetlen fickót? De valahogy nem jött késztetés semmire. Ittam tovább a kávémat, aztán ennyi.
A gyereklány ma azzal tért meg otthonunkba, hogy mi lenne ha befogadnánk egy ázsiai törpevidrát. Tényleg, gondoltam mi lenne, el sem tudom képzelni, de hogy így mondod én is kíváncsi lennék. Vagy egy egerésző ölyvt- folytatta, Na anya? Valóban naanya van. Csak rajtam múlik egy törpevidra további sorsa, lehet egészen jól mutatna a kanapén, tévézhetne is velünk... Elképzeltem az alattunk lakó Lajosbácsit, amikor felnéz és meglátja az erkélyen pihenő ölyvünket és ahogy csapatosan körbenézünk a vidéken. Hát álomszép lenne. Egy Trónok harca epizóddal vetekednénk!
